Óbecse (Бечеј / Bečej) | |||
A városháza | |||
|
|||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Tartomány | Vajdaság | ||
Körzet | Dél-bácskai | ||
Község | Óbecse | ||
Rang | városi jellegű település | ||
Polgármester | Dragan Tosics (SZHP) | ||
Irányítószám | 21220 21221 |
||
Körzethívószám | +381 21 | ||
Rendszám | BC | ||
Testvérvárosok |
Lista
.mw-parser-output .plainlist ul{line-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0}.mw-parser-output .plainlist ul li{margin-bottom:0}
|
||
Népesség | |||
Teljes népesség | 23 895 fő (2011) +/- | ||
Magyar lakosság | 10 323 fő | ||
Népsűrűség | 114 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 84 m | ||
Terület | 226,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes{padding:3px;border:1px solid #ccc;margin:0.5em 0 0.8em 1.4em;background:#f9f9f9}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.balra{float:left;clear:left}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.center{clear:both;margin-left:auto;margin-right:auto}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.jobbra{float:right;clear:right}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .poziciosTerkepBelso{position:relative;margin-left:auto;margin-right:auto}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes .poziciosTerkepBelso{border:1px solid #ccc}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .overlay{position:absolute;top:0;left:0}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .caption{text-align:center;font-size:smaller}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat{position:absolute;z-index:2;height:0}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat.balra{width:0}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .mark{position:absolute;text-align:center;line-height:0}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label{position:absolute;text-align:center;line-height:110%}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-left{top:-0.5em;float:right;text-align:right}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-right{position:relative;top:-0.5em;text-align:left}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label>span{padding:1px}
Óbecse
|
|||
é. sz. 45° 37′, k. h. 20° 02′45.616666666667, 20.033333333333Koordináták: é. sz. 45° 37′, k. h. 20° 02′45.616666666667, 20.033333333333 | |||
Óbecse weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbecse témájú médiaállományokat.
|
Óbecse (korábban Rácz-Becse, Magyar-Becse vagy Vetus-Becse, szerbül Бечеј / Bečej, korábban Стари Бечеј / Stari Bečej, németül Alt-Betsche, törökül Beçe) város Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, Óbecse község központja.
Fekvése
A Vajdaság szívében, Bácska keleti részén, a Tisza jobb partján fekszik. Jellegzetes Tisza-parti kisváros a bácskai „zsíros” termőföldek közepén, Zentától 40 km-re délre.
A község települései
Óbecse városán kívül a községhez közigazgatásilag még négy település tartozik (zárójelben a szerb név szerepel):
- Bácsföldvár (Бачко Градиште / Bačko Gradište)
- Drea (Drljan)
- Kutaspuszta (Милешево / Mileševo)
- Péterréve (Бачко Петрово Село / Bačko Petrovo Selo)
- Csikériapuszta (Радичевић / Radičevič)
A községben található még egy kis település is, Pecesor, amely azonban nem önálló, hanem Óbecse részét képezi.
Nevének eredete
Neve a régi Bese török–magyar személynévből származik. Jelentése: kánya. Körmendi Ferenc szerint ellenben a név avar eredetű: becs jelentése őrzőhely.
Története
Területe már az őskorban is lakott volt, amit a neolit kortól előkerült leletek bizonyítanak. Ezután a szarmaták és az avarok hagyták hátra temetőiket. Területén a 8–9. században számos falu helyezkedett el, melyek maradványait a feltárások során megtalálták. Becsét 1091-ben említik először, bár az elnevezés ekkor még nem a városra vonatkozott, hanem a Tisza-szigeti erődítményre, mely tőle kb. 6 km-re volt. 1238-ban említik az itteni erődítményt, melyet IV. Béla ekkor adományozott a székesfehérvári szerzeteseknek. A középkorban több birtokosa is volt. A várost 1551-ben foglalta el a török és 1687-ig tartott a török uralom. A 17. század végén délről nagy számú szerb telepes érkezett, és 1699-ben a karlócai békével a terület hivatalosan is osztrák fennhatóság alá került vissza. Az egyezmény keretében az erődítményt (Becse vára, a mai Óbecse és Törökbecse között helyezkedett el, a romok még itt-ott láthatóak) le kellett rombolni.
Ugyanebben az évben a város a mai helyén kezdett felépülni. Mária Terézia alatt az újonnan kialakított tisza–marosi határőrvidék része lett. 1749-ben megszűnik a határőrség. 1751-ben Óbecse székhellyel tiszai koronaterületet alakítottak ki, melyhez 14 község tartozott. A várost ebben az időben Becse Sáncnak nevezték el. Ezzel a környék központi települése lett, ami a következő száz évben a város gazdasági fellendülését eredményezte. 1848. április 26-án a településen zavargások törtek ki. 1849. április 19-én Perczel Mór serege elfoglalta a szerb felkelőktől. 1849. június 25-én, az óbecsei ütközetben Jelačić (Jelacsity) bán serege a Tisza bal partjára szorította a Tóth Ágoston ezredes vezette magyar bácskai hadtestet. A szabadságharc alatt működött itt katonai kórház, és Damjanich főhadiszállása is itt volt egy időben.
A szabadságharc után közigazgatási átszervezés eredményeképp járási székhely lett. 1910-ben 19 372 lakosából 12 488 magyar, 6582 szerb és 193 német volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásának volt a székhelye. Ekkor a Vajdaság legfejlettebb részévé vált. Az első világháború végével és az Osztrák–Magyar Monarchia bukásával az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (későbbi nevén Jugoszlávia) része lett. 1921-től a belgrádi körzethez tartozott. A királyság 1929-es közigazgatási átszervezésekor a Dunai Bánságba lett besorolva.
1941. április Virágvasárnapján a magyar csapatok felszabadították a várost a 21 éves szerb megszállás alól, amely szűk négy évre ismét Magyarország része lett. Az 1942. évi magyar razziának 206 szerb áldozata volt. 1944. október 9-én számos helyi lakost letartóztattak, majd a Central nevű kávéházba hurcoltak a szerbek. Kegyetlenül megkínozták őket. Összesen mintegy 500 áldozata volt a szerb megtorlásnak. A szerb csapatok a megtorlás részeként a fő tértől nem messze álló zsinagógát lerombolták, a hajdani Szent István téren álló első világháborús obeliszket pedig szétverték. Helyére partizán-bronzszobrot emeltek.
A második világháborútól 1955-ig ismét járási székhely volt. A jugoszláv közigazgatás átszervezésével 1960-ban megalakult a mai Óbecse község, mely több környező településsel közös közigazgatási egységbe foglalja a várost.
Természeti adottságok
Itt ömlik bele a Duna–Tisza–Duna-csatorna a Tiszába. Ez a kanális még az 1800-as években emberi kéz kemény munkájával épült. Mindenképpen érdemes megnézni, ahogyan egy zsilipszerkezettel szabályozták, szabályozzák a vízszinteket. E vízszabályozó művek tervezésében maga Alexandre Gustave Eiffel (a párizsi Eiffel-torony, a budapesti Nyugati pályaudvar tervezője) is részt vett. A zsilipek által bezárt víztükör már a 20. század elején biztosította a vízilabdázás feltételeit, így annak komoly hagyományai alakultak ki. Miután már a becsei nagyapák is megismerkedtek e nemes vízisporttal, nem csoda, hogy a volt idő amikor Jugoszlávia nemzeti válogatottjának gerincét a becsei legénység képezte. Ezért nem szégyen, hogy volt olyan vízilabda mérkőzés, amikor a becsei magyarok verték meg a magyar nemzeti válogatottat.
A gyönyörűen ívelő „szőke” Tisza fenséges látványt nyújt a hosszan elnyúló sétányával. Maga a belváros is, tízpercnyi sétával elérhető a Tisza-partról. Kellemes történelmi emlékeket felidéző belváros fogad bennünket, patinás épületeivel. A város lakosságának közel fele magyar anyanyelvű, akik szívvel-lékkel ápolják magyarságukat.
Népesség
Demográfiai változások
1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
22 944 | 23 322 | 24 963 | 26 722 | 27 102 | 26 634 | 25 774 | 23 895 |
Etnikai összetétel
Nemzetiség | Szám | % |
Magyarok | 12 125 | 45,49 |
Szerbek | 11 197 | 43,44 |
Jugoszlávok | 808 | 3,13 |
Horvátok | 298 | 1,15 |
Cigányok | 185 | 0,71 |
Montenegróiak | 172 | 0,66 |
Muzulmánok | 71 | 0,27 |
Albánok | 4 | 0,22 |
Macedónok | 55 | 0,21 |
Németek | 38 | 0,14 |
Szlovákok | 27 | 0,10 |
Ruszinok | 19 | 0,07 |
Románok | 18 | 0,06 |
Ukránok | 13 | 0,05 |
Bunyevácok | 11 | 0,04 |
Szlovének | 10 | 0,03 |
Bolgárok | 9 | 0,03 |
Oroszok | 6 | 0,02 |
Goránok | 6 | 0,02 |
Csehek | 4 | 0,01 |
Bosnyákok | 4 | 0,01 |
Egyéb/Ismeretlen |
Oktatás
A város területén 5 általános iskola (Samu Mihály, Petőfi Sándor, Sever Dukic, Zdravko Glozanski, Speciális) működik. A 2020/21-es tanévben 1 810 diák 38,5%-a (697 diák) tanult magyar tanítási nyelvű osztályokban.
Középiskoláiban (Gimnázium, Közgazdasági, Műszaki) a 2020/21-es tanévben 1 301 diák tanult, melyből 424 tanuló (30,5%) magyarul végezte tanulmányait.
Látnivalók és nevezetességek
Köztéri épületek és szobrok
- A városháza épülete 1881-ben épült. Mellette található Eufemija Jović bárónő 1894-ben épült klasszicista stílusú palotája. A két épület 1902. óta alkot egy egységet. Itt található a Turisztikai Szervezet központja is.
- A Technikai szakközépiskola épülete 1703-ban épült, s így a legrégebbi vajdasági iskola. Eredetileg szerb elemi iskola céljaira szolgált. Előtte I. Péter szobra áll.
- Az állami reálgimnázium – 1925. óta működik
- A Bogdán-kastély a kápolnával – 1919–1923. között épült
- Than-fivérek háza – itt lakott Than Mór és Than Károly
- A Ferenc-csatorna zsilipe ipartörténeti emlék a csatorna bácskai szakaszának torkolatánál. Az 1895 és 1899 között épült zsilip korának legkorszerűbb alkotásai közé számított, Gustave Eiffel műhelyének munkája, amely 1900-tól 1975-ig volt használatban.
- A második világháborús emlékmű a Tisza-parkban
Egyházi létesítmények
- A római katolikus templom – 1830-ban épült a korábbi templom átalakításával, benne Than Mór „A Nagyboldogasszony égbeszállása” című oltárképe látható
- Az alsóvárosi Páduai Szent Antal plébániatemplom – 1905-ben épült
- A református temploma, melynek építéséhez Ferenc József külön adománnyal járult hozzá
- A Nepomuki Szent János kápolna, a szegényház (gerontológiai központ) melletti magyar temetőben található, 1842-ben emeltette Szenesi Ferenc, oltárképét Than Mór festette
- A Szent György ortodox templom – 1851–1858. között barokk stílusban, ikonosztázát 63 ikon díszíti, melyet Uroš Predić festőművész készített
- Eufemija Jović bárónő kápolnája – 1861-ben épült
Itt született
- Kalapsza János (1823–?) – az 1848–49-es szabadságharc huszárkapitánya
- Than Mór (1828–1899) – festőművész, freskói többek között láthatók a Magyar Nemzeti Múzeumban is
- Than Károly (1834–1908) – vegyész és az MTA tagja, Than Mór öccse
- Allaga Géza (1841–1913) – csellóművész, nevéhez fűződik a cimbalomoktatás elindítása, a cimbalom irodalmának megteremtése
- Nagy Abonyi Melinda (1968) – ma Svájcban élő írónő
- Topolcsányi Laura (1971) – színésznő, színpadi szerző, író.
- Varga Izabella (1973) – a Barátok közt Nórája
- Dejan Perić (1970) – szerb válogatott kézilabdakapus és a magyar MKB Veszprém KC játékosa
- Szemendri Gábor (1976) – zongoraművész, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és a budapesti Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola zongoratanára
- Magyarosy Sándor (1891–1972), magyar katonatiszt a második világháború idején
- Miloš Šarčev (1964), IFBB testépítő
Testvérvárosok
Óbecse a következő városokkal tart testvérvárosi kapcsolatot:
- Csíkszereda, Románia
- Csongrád, Magyarország
- Galánta, Szlovákia
- Szekszárd, Magyarország
- Sátoraljaújhely, Magyarország (2014)
Óbecse az irodalomban
- Óbecse a címadó helyszíne Móra Ferenc A becsei molnárok című elbeszélésének.