Győr

Győr (németül: Raab, latinul: Arrabona, Jaurinum, szlovákul: Ráb, horvátul: Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon. A Nyugat-Dunántúli régió központja, Győr-Moson-Sopron vármegye és a Győri járás székhelye, 1009 óta a Győri egyházmegye központja. A Dunántúl második és Magyarország hatodik legnépesebb települése, továbbá a Nyugat-Dunántúl legnagyobb és a Dunántúl második legnagyobb közigazgatási területű települése, gazdasági, kulturális, egyetemi és sportközpont, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városaként a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül 1989-ben elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját. Győr „a folyók városa” is, mivel a Mosoni-Duna mellett, a Rába és a Rábca torkolatánál épült. Ez a folyómenti fekvés nagyban elősegítette a település létrejöttét és fejlődését.

Területén már az ókorban is éltek, ekkor a rómaiak Arrabona néven erődöt hoztak itt létre, amely a mai város elődjének tekinthető. A város a honfoglalást követően is fontos szerepet kapott, I. István 1001-ben megalapította a Győri egyházmegyét, amelynek 1009-től lett központja, ekkor épült a székesegyház. A középkorban katonai jelentősége nőtt meg, mivel Győr Bécs egyik elővédjeként szolgált a török háborúk idején. A várost olasz építők: Pietro Ferrabosco és Bernardo Gaballio tervei alapján erőddé építették át és egyúttal kibővítették. Az erőddé alakítást 1564-ben fejezték be Hermes Schallautzer felügyelete alatt. 1594-ben az oszmánok elfoglalták, de négy év múlva visszafoglalták a keresztény csapatok.

Miután az oszmán seregeket Bécs 1683-i második ostroma után visszaverték, Győr virágzásnak indult. 1712-ben piaci jogokat, 1743-ban pedig szabad királyi városi rangot kapott. 1749-ben Johann Heinrich Mulartz tervei alapján kórház épült a külvárosban, 1718-ban pedig jezsuita akadémiát alapítottak, amely filozófiai és jogi képzést kínált, és amely 1745-től világi hallgatókat is fogadott. A Győri Királyi Akadémiát 1776-ban alapították; itt tanult többek között Deák Antal és Deák Ferenc. 1809-ben Győrben zajlott a napóleoni háborúk egyetlen magyarországi ütközete. A vesztes csata után a franciák megostromolták Győrt. 1855-ben létrejött a város vasúti kapcsolata Béccsel, majd 1876-ban Sopronnal is, mely vonalat 1879-ben a második szakaszon kiterjesztettek Ebenfurth felé. A 19. században a városban és környékén mindenekelőtt a textil- és gépipar lendült fel. A II. világháború után a város újjáépítése lassú volt, részben a vasfüggöny közelsége miatt. A rendszerváltozás után Győr gazdasági súlya megnőtt, a Bécs–Budapest–Pozsony háromszög fókuszában való kedvező elhelyezkedésének köszönhetően. 2003 óta tagja a Centrope eurorégiónak.

A belvárosban jól megfigyelhető a középkori városszerkezet, a török háborúk idején épült erődítések, valamint a barokk korszak lenyomatai. Kiemelkedő műemlékei közé tartozik a győri székesegyház, a Püspökvár és a Loyolai Szent Ignác bencés templom, amelyek a magyar barokk építészet jelentős alkotásai. A járműipar, különösen az Audi Hungaria gyára, meghatározó szerepet játszik, és számos beszállító és kutatás-fejlesztési központ is letelepedett a városban. Emellett a gépipar, az élelmiszeripar és a logisztika is erős ágazatok. Győr Magyarország egyik legiparosodottabb városa. A város három egyeteme közül kiemelkedő szerepet tölt be a Széchenyi István Egyetem, amely a régió vezető felsőoktatási intézménye, különösen műszaki, gazdasági és jogi képzéseivel. A városnak vannak színházai, fesztiváljai, múzeumai, zenei rendezvényei. Győr kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik: autópálya, vasút, vízi út és a közelben lévő nemzetközi repülőtér is biztosítja nemzetközi elérhetőségét, míg városon belül jól szervezett autóbusz- és kerékpárhálózat szolgálja a közlekedést.