Ugrás a fő tartalomhoz

Névnapok dátum szerint

A Márk férfi keresztnév, mely a Márkus név rövidült formája, de lehet a német Mark átvétele is, ez pedig a Marquard és a Markus német utónevek közös rövidülése. A Marquard (Márk) jelentése: a határerdőnek, a határvidéknek és a természetnek a védője.

Rokon nevek

Gyakorisága

Az 1990-es években hirtelen nőtt meg a népszerűsége, igen gyakori volt, a 2000-es években a 9-17. leggyakoribb férfinév.

Névnapok

Névnapi szokások

Magyarországon

  • Tiszántúl

Sokfelé e napon a hívek mise után kisétáltak a határba, hogy a pap megáldja a zöldülő vetést. A férfiak ebből kalapjukba tűztek, az asszonyok pedig imádságos könyveikbe fektettek egy-egy szálat, ami elhárította vagy gyógyította a bajt, de füstölhettek is vele. Ha a megelőző nap a legeltetés első napja, akkor ezen a napon a gazdák – feleségeik jóvoltából – rétessel kedveskedtek a pásztoroknak, mintegy a jó kapcsolat érdekében.

  • Kisalföld

A búzaszentelés, rábaközi nevén sásszentelés, nyilván az antik Ambarvalia ünnepének helyettesítésére alakult ki. A rómaiak április 25-én körmenetet tartottak, amely a Via Flaminián át elment a milviusi hídig, ahol Robigus istennek egy kutya és egy juh beleit áldozták, hogy a vetéseket a rozsdától (= robigo) megóvja. Ezt a körmenetet a keresztények is megtartották már Nagy Konstantin óta, természetesen elhagyva a pogány vonatkozásokat. A búzaszentelés szertartása és a vele kapcsolatos könyörgések azután az egész keresztény világban elterjedtek. Amíg a búcsú, azaz a búzaszentelési szertartás tartott, régi szegedi parasztok nem fogtak be és nem kezdtek semmiféle mezei munkához. Hazánkban már a középkorban volt búzaszentelés. Ekkor még a szentek ereklyéit is körülhordozták a körmeneten, amint az Egri főegyházmegye szertartásrendje is tanúsítja. Az ünnepről a Krisztusbéli és a pápai foltos hitről szólva Szkhárosi Horvát András gúnyosan emlékezik meg. A szentelt búza régóta megbecsült népi szentelmény. Az első híradás a kálvinista Komáromi Csipkés György elítélő megjegyzése A Pápistaság Újsága c. művében 1674: Márk napján az vetésekhez is nagy pompásan kimennek és az erő módja szerint megszentelik, jól megtépvén, a ki hozzá férhet. Szeged tanácsi jegyzőkönyvében 1728 olvassuk: A szűrűknél lévő és Szent Márk Napján leendő Búzák szenteltetésnek deserviáló bé vetett földhöz még egy darab hozzá adatik, úgy hogy minden Esztendőben az olyan földet lehessen változtatni.” (Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium)

Idegen nyelvi változatai

Híres Márkok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából