A Gyula régi magyar férfi személynév, ami a török eredetű gyula méltóságnévből ered, mely a török jula (fáklya) szóból származik. A honfoglalás korában az ország második főméltóságát nevezték így. A nevet már 1795-ben tévesen, de szándékosan azonosították a latin Julius névvel. Így lett a név női megfelelője a Júlia.

Gyakorisága

A gyula méltóságnév hamar személynévvé vált, már a Képes krónikában olvashatunk Gyula nevet viselő pogány vezérről: “Ezután Szent István király híres és eredményes hadat indított nagybátyja ellen, akit Gyulának hívtak.” Szent Gellért legendájában is olvasni lehet egy Gyula vitézről. A név ezután feledésbe merült, és csak a 19. században újították fel több más régi névvel együtt, amik közül a Gyula igen gyorsan népszerűvé vált. 1870-75 között Debrecenben a reformátusok között a 10., a katolikusok között a 4. legnépszerűbb név volt.

Az 1950-es években a 12., 1967-ben a 19. legnépszerűbb férfinév volt, de a 80-as évekre visszacsúszott a 35. helyre. Az 1990-es években gyakori név, a 2000-es években a 62-78. leggyakoribb férfinév.

Névnapok

Híres Gyulák

Pápák

Egyéb Gyulák

Vezetéknévként

A Gyula és változata, a Gyulafi elterjedt vezetéknév.

Az irodalomban

Földrajzi névként

Egyéb

  • gyula kisasszony a neve a tájnyelvben a nőies természetű fiatalembernek.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából