A Bence a latin Vincentius (Vince, jelentése: győztes) férfinév Bencenc formájú rövidüléséből származik. A latin alakból való kialakulása a következőképpen ment végbe: Vincentius→Vincenc→ebből lett ikerítéssel (Vincenc-Bencenc) a Bencenc→Bence. A Bencenc alakot is használták egy ideig, de ahogy a Vincencből Vince lett, a Bencencből is Bence.

A Bencét még a 18. században is – tévesen – a Benedek becéző alakjának tekintették, ezért van az, hogy a Magyarországon legrégebben működő Nursiai Szent Benedek által alapított szerzetesrend nevében, a bencésekében a Bence név bújik meg.

Rokon nevek

Gyakorisága

A Bence sem a középkorban, sem az újabb időkben nem volt népszerű név, 1967-ben csupán 9 kisfiú kapta a nevet, de a 80-as években már a 44. leggyakoribb férfinév. Az 1990-es években már igen gyakori név volt, a 2000-es években pedig a leggyakrabban adott férfinév.

Névnap

Híres Bencék

„Bence” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján

Vezetéknévként

A leggyakrabban Bencze formában fordul elő, de a Bence névből származik a Bencefi, Bince, Bencók, Bencő, Bencőke, Becse családnév is.

A zenében

  • Az Echo együttes egyik dala, amely valószínűleg egy mondókából ered: Kis Bence

    Egyszer volt egy kemence,
    Belebújt a kis Bence,
    Kormos volt a kemence,
    Fekete lett kis Bence.

    Ránézett a mamája,
    Nem ismert rá a fiára,
    Becsukta a kemencét,
    Jól elverte kis Bencét.

Az irodalomban

Szólásokban

  • Feltette Bence sapkáját: ezt arra mondták, aki erősen berúgott.
  • Elmegy, mint Bence Noszlopra: úgy elment, hogy nyoma veszett.

Közszóként

Földrajzi névként

  • Bencenc, erdélyi helység
  • Bence-hegy a neve a Velencei-tó északi partján lévő 235 méter magas szőlőhegynek. Ez a Bencze családnévből keletkezett, mert egy Bencze István nevű ember volt az első, aki erre a hegyre szőlőt telepített.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából