A Béla név bizonytalan eredetű, a legvalószínűbb magyarázat szerint a régi magyar Bél személynévből származik; az -a itt kicsinyítő képző. A Bél jelentése belső rész, például szív. Már a középkorban mesterségesen azonosították az Adalbert névvel. A név a 19. században került elő újra, korábban Árpád-házi királyok nevében fordult elő.

Más magyarázat szerint a név – mivel uralkodók neveként jelent meg a magyarban – török eredetű, és a kora középkori eurázsiai sztyeppén széles körben használatos bojla méltóságnévből ered.

Gyakorisága

Az 1990-es években gyakori volt, a 2000-es években a 71–89. leggyakoribb férfinév.

Névnapok

Változatai

  • Vojtech a Béla szláv változata
  • Lengyel: Wojciech

Híres Bélák

Uralkodók

Egyéb jelentései

Az 1980-as években elterjedt volt a „bélás” kifejezés, ami a kétforintos neve volt, és gyakran az „adj egy bélást” alakban fordult elő. Emellett az általános ’kettő’ jelentésben is alkalmazták. A „bélás” szó azonban nem a „Béla” személynévből ered, hanem a börtönszleng bémallér (’húszforintos’) szavával van kapcsolatban, amely a (’kettő’) és a mallér (’tízforintos’) szavakból származik. A „bélás” szót egy időben az ezerforintosra is használták, amelyen Bartók Béla képe volt.

Érdekességek

A legényanya c. vígjáték olyan faluban játszódik, ahol hagyományosan minden férfit Bélának hívnak; innen a szállóige: „Béláim az Úrban!”

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából