A Balázs az ismeretlen eredetű latin Blasio családnévből származó férfinév. Női párja: Blazsena.

A nevet sokan a görög Bazileosz névvel azonosították, melynek szó szerinti jelentése: királyi. Ezzel szemben a név valójában az ókori Rómából ered, a híres és előkelő Cornelius nemzetség egyik ága a Blasio névvel különböztette meg magát a család többi ágától. A Blasio (és így a Balázs) név eredete, jelentése máig megfejtetlen maradt. Más források a Blasius jelentését két szóból vezetik le: az előtagban a blandus (nyájas) vagy a belasius, bel (öltözék), az utótagban a syros (kicsi) rejlik.

Gyakorisága

A Balázs gyakori név volt a 16-17. században, az első tíz legnépszerűbb név között volt. A következő században a kedveltsége csökkent, a 19. században és a 20. század elején csak 1-2 ezrelékben fordul elő. 1967-ben is csak 218-an kapták ezt a nevet, de a 80-as években újra népszerű lett, és a 11. leggyakoribb férfinévvé vált. Az 1990-es években igen gyakori név volt, a 2000-es években a 3-8. leggyakoribb férfinév.

Névnapok

Névnapi szokások

Magyarországon

Szent Balázs a legenda szerint egy özvegyasszony halszálkától fuldokló fiát mentette meg a fulladástól egy tömlöcben, ahová őt is vetették. Az asszony hálából ételt és egy szál gyertyát vitt neki. Ebből a történetből alakult ki később a balázsolás néven ismertté vált szertartás, melynek keretében Szent Balázs emléknapján, február 3-án a pap két gyertyát keresztbe téve a gyermek vagy felnőtt álla alatt kéri a szent segítségét és oltalmát a torokgyík, illetve egyéb torokbajok ellen.

A 16. századtól kezdve az alma megáldását is ezen a napon végzeték, mert a néphit szerint az alma orvosság a torokfájásra.

Az iskolások ünnepe volt a Balázs-járás. Ezen a napon az diákok házról házra jártak és élelmet, alamizsnát gyűjtöttek maguknak és a tanítónak, valamint hívták a még otthon lévő gyerekeket az iskolába, ezért is nevezték őket Balázs vitézeinek. Nyitra megyében az adománygyűjtés közben verset mondtak, majd ezt követte a Balázs-tánc, és ezután egy gyerek egy versike kíséretében előadta, mekkora adományra gondoltak. Más vidékeken a gyerekek az adomány fejében azt kérték, hogy a torokfájás és a torokgyík ne bántsa a gyerekeket.

A Balázs-naphoz disznótor is kapcsolódott, ilyenkor került asztalra a Balázs-bor, amit ezen a napon szenteltek meg, de a bor mellett megszentelték a vizet, a kenyeret és a gyümölcsöt is. Az ezen a napon szentelt vizet, az aqua Sancti Blasii-t használták betegség és állatvész idején.

A szőlősgazdák ennek a napnak a hajnalán szőlőjük négy sarkán lemetszettek egy-egy vesszőt és bejárták vele a birtokukat, hogy távol tartsák a madarakat.

Külföldön

Angliában ez a nap a szövés és fonás határnapja. Balázs napjára a szövést be kellett fejezni és a fonást csak másnap lehetett elkezdeni. Ha valaki megszegte ezt a szokást, akkor Szent Balázs megköti a böjti szeleket.

A franciák szerint az ezen a napon uralkodó szélirány lesz egész évben a jellemző.

Idegen nyelvi változatai

Híres Balázsok

Egyéb Balázsok

Vezetéknévként

A Balázs személynévből és becézéseiből számos magyar vezetéknév alakult ki: Balassa, Balassi, Balcsó, Balczó, Baló, Bazsó, Bacsó, Balcsa, Balics, Balka, Balkai, Balló, Balsa, Balsai, de eredeti formájában is gyakran fordul elő.

Földrajzi névben

Az irodalomban

  • Hűbele Balázs Arany László A délibábok hőse című verses regényének fő alakja
  • József Attila Altató című versének címzettje. A verset Ottó Ferenc zeneszerző rendelte meg unokaöccse, Gellért Balázs születése után.
  • Babits Mihály Balázsolás című versében a beteg költő Szent Balázst hívja segítségül, hogy gyógyítsa meg a gégerákból.

Szólások

A közmondásokban és szólásokban szereplő Balázsok általában rossz tulajdonsággal bírnak:

  • (Hű!) bele (neki) Balázs, lovat ád (az) Isten: akkor mondják, ha egy dolognak mindenképpen mennie kell, de így hívják az elhamarkodottan cselekvő embert és a túlzó derűlátást is csúfolták ezzel a szólással.
  • Beszélj vele, Balázs a neve vagy Adósa Balázsnak: olyankor mondták, ha valaki hiába beszélt valakinek, mert az úgy viselkedett, mintha féleszű lenne.
  • Eltalálta, mint Balázs pap a vecsernyét: olyan ember, aki nem arról beszél, amiről szó van
  • Úgy becsüli, mint Balázs a gatyáját: olyan emberre mondták, aki valamivel gyalázatosan bánik
  • Jókor jő, mint Balázs pap a vecsernyére: az elkésőre mondták

Közszavak

  • balázsló: egy zöld szitakötőféle neve
  • balázsol: egy néhány vidéken ismert, nem túl kellemes pajkos játékot jelent, amikor a legények két bot közé teszik egy társuk fejét, majd arculütik vagy megcsavarják az orrát.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából